Mi a különbség a MIG- és MAG-üvészet között?

Ahogy a cím is jelezi, az alábbi minden technika használatos a vízszintes összekötéshez. Ezeknek a technikáknak nyilvánvaló előnye az adaptabilitásuk különféle iparágokra. Anyagok, mint például a fémes anyagok és a termoplastikus anyagok összekapcsolhatók különböző iparágokban, mint például az autóipar, az építőipar és a gyártás. A mai napig elérhető különböző vízszintes összekötési technikák közül a Fém Inert Gáz (MIG) és a Fém Aktív Gáz (MAG) vízszintes összekötés népszerűsége nem vitatható. Mindazonáltal, bár ez a két technika gyakran mint majdnem azonos természetű jelenik meg, alkalmazásaik, folyamataik és eredményei eltérőek. Ez a cikk fő célja, hogy elemzi ezek között a kettő közötti különbségeket pontosabban elemző MIG és MAG vízszintes összekötési technikákat, hogy segítsen a olvasóknak jobban megérteni a témát.

A MIG-vízszintes összekötés értelmében

Megjegyezni érdemes, hogy a Fém Inert Gáz (FIG) vízszintes össavazás, más néven GMAW, vagy Gáz Fém Arc Vízszintes Össavazás, egy specifikus részhalmaza a GMAW össavazási folyamatnak. Ez a folyamat iner gázok, például argon és hélium használatát tartalmazza az össavazás során. Miért? A cél az, hogy korlátozzuk a légforgást az össavazási területen, ami megakadályozza a kémiai anyagokkal való kontaminációt, így az össavazat erőssége fenntartott marad. Egy iner gáz, mint az argon vagy a hélium használata megakadályozza az oxidációt vagy bármilyen más kémiai reakciót az össavazási medencében, biztosítva, hogy az eredményül kapott össavazat tisztességes és szennyesítés nélküli legyen. Ha találgatnám, a Migráló Anodikus aktív össavazók valószínűleg használni fogják az alumínium, réz és rostmentes acélok össavazására, amelyek általánosságban nem vasból készültek fémmek.

A FIG-össavazás fő jellemzői közé tartoznak:

Védőgáz: Iner gázokat használ, például argont, héliumot vagy mindkettő kombinációját.

Alkalmazások: alkalmas nem vasból készült anyagok össavazására.

Előnyök: Nagyon tisztát és magas minőségű összefonálást teremt, miközben minimalizálja a szórés és az összefonás oxidációját.

Gyakori alkalmazások: Gyakran használt alkalmazás lehet például a járművek, repülőgépek test részeinek illesztése, valamint művészeti vasmunkák készítése.

További ismeretek a MAG összefonásról

A Fém Aktív Gáz (MAG) összefonás egy típusú Gázfémösszefonás (GMAW), amely aktív vagy aktív gázok keveréket (például CO2-t vagy argon és CO2 keverékét) használ a védőgázként. Például, a folyó összefonásvizek körének egy összefonásgázzal való becsomagolása olyan interakciókat hoz létre a fémmel, amely hatással van a fémlapokra és az összefonás behatolásának tulajdonságaira. A MAG összefonás elsősorban vérfémek, például a szénhfémek és alacsony-alloys fémek összefonására használatos.

Fő előnyök a MAG összefonásnál:

Védőgáz: Aktív gázok használata közé tartozik a CO2 és az argon/CO2 keverék.

Alkalmazások: Földről kiválasztva a vérfémek összefonására tervezték.

Előnyök: Jobb behatolást eredményező és sokkal erősebb összefonást termel.

Közös használat: Közepes terhelésű építési acéltömeg, folyosók, építőmunkák és bármilyen nehéy gépesség belső összefonása a gyárban.

MIG és MAG fonászolási folyamat összehasonlítása

Bár mindkét folyamat a GMAW-hez tartozik és közös jellemzőik vannak, néhány alapvető különbség is van, ami különválasztja ezeket a folyamatokat az egyéni alkalmazásokra vonatkozóan.

Védőgázok ellátása: Az első, és legnyilvánvalóbb különbség a védőgázok összetételével kapcsolatos. A MIG fonászolásnál inerciagázokat használnak. Ezek nem reagálnak, és megakadályozzák a fonász further kontaminációját. Ellenben, a MAG fonászolás során alkális gázokat használnak, amelyek valamilyen módon reagálnak a fonászmeddével, így megváltoztatják annak tulajdonságait.

Anyag: A anyagok tekintetében a MIG termelés inkább segít tiszta minőségű és tisztességes fonászok előállításában nem férférje anyagokból. Ellentétben vele, a férférje anyagok kompatibilisek a MAG fonászolással, amelynek szintén erősebb és mélyebbre sikerül beavatkozni a férférje anyagokban.

Nyíróerő: A MIG-szovetkezéses műveletek tömörítettebbek, kevesebb fémrepüléssel rendelkeznek, és így személyesebben vonzóak. Másrészt a MAG-szovetkezéses műveletek több repülő anyagot tartalmazhatnak, és viszonylag kevésbé tetszenek a szemre az aktív gázzal való nagyobb interakció miatt.

Átmenetmélység: A MIG-szovetkezés inkább a megjelenés és a bázisfémek tisztességes összefonása körüli, míg a MAG-szovetkezés nehézabb feladatokra összpontosít, amelyek teljes átmenetet igényelnek.

Költség és elérhetőség: A MIG-szovetkezési gázok nagyrészt argon és hélium, amelyek drágábbak, mint a MAG-kényszeres szén-dioxid szovetkezés. Ez a költségeltérés lehet tényező a teljes költséghatékonyságban és mindkét módszer elérhetőségében.

Következtetés

A villamos összefonás területén alapvetően fontos ezek a különbségek a különböző módszerek között, mivel azok határozzák meg egy terv eredményeit. Mivel inaktív gáz MIG fónál használatos, ez a módszer leginkább nem vasalomszerű anyagokra és olyan alkalmazásokra alkalmas, amelyek tisztességes minőségű fonásokat igényelnek. Másrészt a MAG fonás, amely aktív gázokat használ, jobb átmenetet biztosít, így inkább vasalomszerű anyagokra és nehézipari alkalmazásokra alkalmas. A MIG és MAG fónások különbségeinek ismertetésével a Taizhou Levin Welding Equipment Co,.Ltd. szakemberei képesek lesznek a helyes választásokat tenni, és így a legalkalmasabb és időben megfelelő fónásfolyamatokat alkalmazzák igényüknek megfelelően.